Párizs, erős szél.
Lipcse, szikrázó napsütés.
Prága, szitáló eső.
De a négycsillagos kontinentális reggeli mindenhol magával ragad.
Céges utazgatásoknak hála élvezhetem néha a hotelek kulináris kínálatát, legalábbis ami reggelizőasztalt illeti. Mivel munkanapot kell indítani, külföldön, az alaptétel egyszerű: egyél, amennyit tudsz, ki tudja, jutsz-e még falathoz aznap!
Ennek megfelelően kezdetnek egy kis rántotta (semmi hagyma meg szalonna, csak a tiszta tojás), egy-két sült kolbászka mustárral, esetleg bacon, köretnek pedig sajtszeletek (mindegyik fajtából) és friss zöldség (paradicsom, uborka, és legalább kétféle saláta) kerül egyetlen tányérra. Mellé szigorúan narancslé, bár facsarni mindig túl lusta vagyok, és egy apró barna-magos zsemle.
Ha a tányér kiürült, két lehetőség van. Ha az időbe belefér, észrevétlenül újabb tányér után kapok, és a felvágottakból szendvicset építek. Ha azonban a főnök már végzett, akkor egyből a harmadik szint következik: a desszert. (Bizony, egy valamirevaló reggelit illik megkoronázni!) Croissaint, édes sütemények (csokis piskóta, gyümölcsös piték), lekvár, mogyorókrém. Mire pedig tele az újabb tányér, már langyos tejeskávé vár az asztalon.
Munkára fel!
2008. november 1., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése