Időpont: 2009. április 4.
Nyáridős tavaszi szombat, talán a második az idén, menekül a zöldbe, ki merre talál talpalattnyit. Messziből ideszakadt vendégemmel én is nyakamba vettem a napsütést, és előhúsvétra indultunk, hadd tudja meg szegény svéd, milyen is egy igazi sonkatorma. Fonott kosár híján egy kék IKEA-szatyrot készítettem fel a piknikre: pléd és mindenféle földi jó tömte degeszre.
A hely: Mivel sehogy sem sikerült megtalálni a feltehetőleg rikító neonbetűkkel jelzett, hatalmas kaput, ami a Füvészkertbe vezet, maradtunk az Orczy-kert zöldülő gyepén. Körben hatalmas fák, amik bár még nem teljes lombba, de annál több rügybe borultak. Felettünk pedig a babakék ég. (5/5)
Választék: Komplett húsvéti menü. Főtt-füstölt házi sonka (igazából kisebb csülök, de lényeg a lényeg), csípős ecetes reszelt torma, kalács, főtt tojás. Nem hiányzott a sok frissen harsogó zöldség sem: retek, uborka, paprika (hegyes erős is), paradicsom. Felcsempésztem egy kis vékony, enyhén csípős házi kolbászt is a terítőre, és a kedvenc rizses kukoricasalátámat (majonézzel, újhagymával, s még pár ínycsiklandó fűszertitokkal.) Mindemellé sör és víz dukált, több, azt hiszem, nem is kell. (5/5)
Kiszolgálás: Mit mondhatnék? Magunk ura voltunk, rosszat csak nem! Volt műanyag tányér és evőeszköz, tavaszi szalvéta és kockás konyharuha, tálaltam én rendesen. (5/5)
Ízek: Hagyományos. A sonka nem túlsózott, épp eléggé füstös. A tormától eldugult az orr egy nagyobb adagtól, így szeretjük. A kalács omlós, a zöldségek színesek és ropogósak. A saláta pedig abbahagyhatatlan. (5/5)
Hangulat: Kibomló tavasz, virággal és madárdallal, bogármentesen. Néhány család kacagó kisgyerekkel, valami "távolkeletifélesport" edzést végző fiatalok. Olvasó napélvezők. Gondtalanul, szépen csendben élveztük az életet. Még az alacsonyan szálló ezerfényű szappanbuborék miatt sem szólt senki. (5/5)
Ár-érték: Ennél jobban nem lehet kijönni. (5/5)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése